Vannak, akiket még mindig zavar, hogy a Rózsadomb és a Várhegy közötti völgyben fekvő terület továbbra is 1951-ben kapott nevét viseli. Moszkva, az egykori Szovjetunió fővárosa ugyan jelenleg már "csak" Ororszország központja, viszont páran még emlékeznek rá, hogy a teret 1956. október 26-án egyszer már átkeresztelték Ifjú Mártírok terévé. Ennek ellenére 'a Moszkva' még a rendszerváltást követő nagy utca-visszanevezések idején is megmaradt Moszkvának, holott korábban (1929-től) Széll Kálmán térnek hívták.
Legutóbb egy ifjúsági szervezet állt elő névváltoztatási ötlettel, ők 2002-ben szívük szerint Antall József térnek keresztelték volna át a teret, majd 4 évvel később ugyanők és ugyanitt már az 56-osok terét szerették volna látni. (Utóbbi nevet végül egy másik közterület, a Dózsa György úti egykori "Felvonulási tér" meg is kapta.)
"A változás érintette volna számos busz és villamos feliratait, menetrendjét, a három határos kerület testületei közül sem igazán támogatta az átkeresztelést egynél több. A tér neve megmaradt. A 7706 budapesti közterület egyikének a neve Moszkva tér. A 18 más országbéli fővárosról elnevezett utca, vagy tér egyike Budapesten. Egy tér Budapesten" - írja a Moszkva tér elnevezése kapcsán Ráday Mihály.
A kezdetek kezdetén a mai Margit körút-Vérmező út-Várfok utca által határolt területen agyagbánya működött, amely a közeli téglavető üzemet látta el alapanyaggal még a XIX. század végén is. Helyén fokozatosan bányató keletkezett, amit telente korcsolyapályának használtak, majd idővel szabályos sporttelep létesült itt teniszpályákkal, klubépülettel. Az eleinte csak "a gödör" néven emlegetett területet 1938-ban kezdték forgalmi csomóponttá alakítani, hivatalos nevet is csak ezután kapott. A Széll Kálmán teret a helyi vagányok csak Kalefnak becézték, a kalefozás pedig egyet jelentett a későbbi moszkvaterezéssel, azaz a haverokkal a téren való "lógással". Utóbbiról a Moszkva tér című kultfilm emlékezik meg.
(forrás még: http://hu.wikipedia.org/wiki/Moszkva_t%C3%A9r)
